Alapvetően mindnyájan az élet értelmét kutatjuk, de amíg nem jövünk rá, hogy mi az, addig dolgozunk. A munkában nem ismerünk tréfát. Bár van köztünk kifejezetten vicces alkat is, többnyire sótlan, fáradt, életunt, megviselt, szürke figurák gyülekezete vagyunk, akiknek minden öröme az, ha jót csinálhatnak. Rosszat nem csinálunk, a rossznál pedig csak egyetlen nagyobb ellenségünk van, a középszerű. Mivel mindnyájan rendkívül középszerűek vagyunk, középszerű megjelenéssel, középszerű adottságokkal, középszerű gondolatokkal, középszerű elképzelésekkel, középszerű képességekkel, rendkívüli módon vágyunk munkánkban a tökéletességre. Ezért némiképp elkeserítőek számunkra Vince Lombardi, neves amerikai fociedző szavai, aki egyszer azt találta mondani, hogy "A tökéletesség nem elérhető."  Szerencsénkre így folytatta: "Ám a tökéletesség hajszolása kiválósághoz vezet."

AMIÓTA EZT HALLOTTUK, MEGELÉGSZÜNK A KIVÁLÓSÁGGAL IS.